Úszócipős tappancsok figyelik a török-grúz határon járőröző gépágyús őrnaszádot. Vagy az őrnaszád figyeli Tappancsékat. Ez még nem eldöntött...

(Egyébként csak sima határőrizeti feladatot végez, leginkább a csempészhajók félhetnek tőle, a török-grúz kapcsolatokkal nincsen baj.)

A nyitókép bal oldalán egyébként a grúz határállomás ufószerű épülete látható. Batumiban városszerte belefutunk olyan épületekbe, amiről szent meggyőződésünk lehet, hogy ez egy parkoló ufó, de legalábbis idegenek építették.

Advertisement

Mindenesetre tegnap Gonio erődjét néztük meg a grúz-török határnál, ami volt már római, bizánci, genovai, oszmán birtok is, illetve most grúz.

Advertisement

Pontosabban épp gebinben lengyel, mert a Varsói Egyetem professzora végez ott ásatásokat csapatával és az adzsáriai kormány régészeti hivatalával karöltve. Úgyhogy a piros-fehér grúz mellett a piros-fehér lengyel zászló is kint lobog.

Advertisement

Az erődben kevés dolog maradt épen, de azok közül a legérdekesebb a hármas, párhuzamosan futó csővezeték. Merthogy vezetékrendszert itt a feliratok tanúsága szerint a rómaiak, a bizánciak és a törökök is építettek.

Advertisement

Amit még áhítattal megtekintettünk az erődben, az Mátyás apostol (egyik, feltételezett) sírja. Ő volt a Júdás helyett a többi apostol által választott, sportnyelven szólva pótkerettag.

Advertisement

No, de a dolog ott kezdődik, hogy el kell jutni az erődig. Az ember elmegy a pláza háta mögötti nagy parkolóba, mert ott látott sok számozott mikrobuszt és hátha. A számozás azonban keveset segít, ha az útvonal grúz nyelven van melléírva. A grúz abc az európai szemnek szokatlan, hiába bírjuk a zurammal együttesen a latin, cirill, perzsa valamint nagyrészt az arab és a görög abc-t is, a hagyomány szerint szőlőkacsokat formázó grúz betűkkel nem bírunk.
Tehát némi szaladgálás és kérdezősködés után megtudjuk, melyik busz indul Gonioba. A marsrutka rendszer úgy működik, próbáltam már pár országban, hogy az ember kiáll az út szélére, vagy kijelölt táblák alá, vagy csak olyan egyezményesen forgalmas csomópontokra, néha pedig csak úgy az útmenti lapu mellé és lengeti a karját. Arra jönnek buszok, amik lassítanak és akkor látod a feliratot, ha az az amit keresel, akkor hevesebb lengetésre megállnak, Te pedig felugrasz. Ha meg meg is állnak, kérdezni is lehet. Gonioba? - Da! - Szkolka? - Ogyin! Üzlet megköttetett, felszállsz és 1 lari áron, azaz 113 Ft-ért már útban is vagy a tizenegynehány km-re lévő határállomás mellett lévő erődhöz. Leszállni meg úgy kell, hogy a hátsó ülésről előrekurjant az ember, hogy leszállni kíván, és erre a sofőr padlófékkel nyugalmi helyzetbe állítja a gépjárművet, szóval érdemes csak akkor szólni, mikor már tényleg leszállnál.

Egyébként még néhány grúz közlekedési szabály:
- ahol két sáv van, ott minimum három, de esetleg négy autó is kényelmesen elfér
- ha valaki lassú, dudálással serkentsük gyorsabb haladásra
- 40-es táblánál lassítsunk le legalább 80-ra
- ha rendőrt látunk, akkor is
- ha nem indexelünk, akkor legalább kanyarban befelé dudáljunk, hogy szemből is hallják, hogy mi itt bizony jövünk
- ha nekünk zöld, ellenben a szemből jövőknek piros és mégis jön valaki szemben a mi sávunkban, jelezzük dudálással a rosszallásunkat, de ezzel a lovagiasság szabályai szerint el is van intézve, hisz legközelebb meg úgyis mi megyünk neki szemben
- a dudálás egyébként nagy általánosságban mindenre jó

Advertisement

Amúgy mikor először kerestük a gonioi buszt, egy sofőr mondta egy töküres buszban, hogy ugorjunk fel. Majd kb. 150 méter múlva kitett, mondta, hogy igazából ő pihenőbe tart, csak elhozott minket ide, ahonnan tényleg indulnak a buszok. Kedvesek, na, mondtam én.

A sorozat 2. része itt található.