Fukuoka again

Krinolintól krinolinig

Mi hát az idő? (1. rész)

„Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.” – Hippói Szent Ágoston

Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal. És mindaddig, míg fel nem találják az időutazást, addig kizárólag előrefelé halad, visszafelé sohasem. De ismerjük a mondást: Ha valaha feltalálják az időutazást, akkor tulajdonképpen más most is létezik. A szubjektív belső időnk sohasem egyformán telik, tartamérzete függ az életkortól és főként az események személyes jelentőségétől, körülményeitől is. Úgy érezzük, a jó dolgok gyorsan múlnak, a rosszak lassan. Biztos mindannyian könyököltünk egy kevésbé kedvenc tantárgyunk óráján kitámasztott szemekkel, bosszankodva, mennyire ólomlábakon vánszorog az az idő, amely mondjuk kedvenc együttesünk koncertjén elröppen. Az idő nem látható, érzékszervekkel nem érzékelhető, rögzítése, mérése azonban fontos része mindennapjainknak, sőt meg sem tudunk lenni nélküle. Még a primitívnek tartott természeti népek is változatos módon jegyezték és jegyzik az idő múlását.

Évszázadok óta számos tudományág felvetette a kérdést, hogy az idő a világmindenség alapvető tulajdonsága-e, vagy egyszerűen szellemi megfigyelésünk, azaz érzékelésünk terméke. Az ősi kezdetleges napórák idejétől a modern atomórákig nagy utat tettünk meg. E fejlődés nemcsak az idő mérési pontosságát befolyásolta, hanem az emberek mindennapi életére és mindenekfelett a tudományos, filozófiai és vallási gondolkodásra is nagy hatással volt.

Az időmérési eszközök csoportosítása több szempontból lehetséges.

· Helyük szerint lehetnek: helyhez kötöttek (toronyórák) és mozgathatóak (zsebórák),

Advertisement

· Szerkezetük szerint készülnek: külső anyagok hatásait felhasználók, (például homokot, vizet, tüzet), mechanikusak, elektromosak,

· Kijelzésük szerint: analógok, digitálisak,

· Hasznosságuk szerint: dísztárgyak (zenélőórák), tudományosak (planetáriumok, atomórák), helymeghatározáshoz szükségesek (kronométerek),

Advertisement

· Különlegesek (speciálisak: stopperek, parkolóórák).

Nézzünk ezek közül néhányat a történelem folyamán való megjelenésük sorrendjében.

Advertisement

Napóra:

Advertisement

A napóra a legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza és iránya a Nap állása szerint alakul. Az idő mérésének kérdése egyidős a csillagászattal. Az asszír, föníciai, egyiptomi népek körében különösen nagy jelentőséggel bírt, hiszen szubtropikus éghajlatú hazájukból nézve az ég az év legnagyobb részében felhőtlen volt.

Advertisement

A napóra eredete a Kr. e. 5. évezredre vezethető vissza, de bizonyítékot a tényleges használatukra csak a Kr. e. 3. évszázadban találunk. Az egyiptomi obeliszkek pl. a szakrális szerepük mellett, mint napórák gnomonja (árnyékvetője) is működhettek. Plinius feljegyezte, hogy Róma első napóráját a szicíliabeli Cataniából rabolták Kr. e. 254-ben, mely egy egész évszázadig hibásan mutatta az időt, míg Kr. e. 164-ben Róma hosszúsági fokának megfelelő beosztásokat készítettek. A napórákból készítettek egész kicsiket, dobozban hordozhatóakat is.


Vízóra:

Az ókor legpontosabb időmérési eszközei az először Egyiptomban talált vízórák (klepszidra) voltak. Ezek Amenhotep (Kr. e. 1525-1504) egyiptomi fáraó sírjából kerültek felszínre. Előnyük az volt, hogy a napórákkal ellentétben éjszaka is mutatták az időt. Úgy mondják, hogy Platón i. e. 378-ban vízórás ébresztőórát készített, melyben egy tartályból szivárgó víz átbillentett egy rekeszt, melyből ólomgolyók estek egy rézlapra, s a zaj felébresztette tanítványait.

Advertisement

A vízóra, más néven klepszüdra ókori időmérő eszköz; görög neve „vízlopó edény”, már az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban is használtak. A görög bíróságokon is alkalmaztak klepszüdrát, ugyanis a beszédekre fordított idő hosszát a perrend írta elő. A víz szabályozott méretű réseken történő folyásával tudták az eltelt idő tartamát mérni.

A vízórák gyakran csonka kúp alakúak, ilyen módon érhető ugyanis az el, hogy a víz magassága a vízóra kiürülése során egyenletesen csökkenjen.

Advertisement

Homokóra:

Advertisement

A homokóra homokszemek pergését, folyását használja az idő múlásának mérésére. Ferdinánd Magellán 18 homokórát tartott minden hajóján, mikor 1522-ben körülhajózta a Földet. Az első homokóra készítését egyesek Michelangelo egyik tanítványának tulajdonítják. Ez nem bizonyított, ám az igen, hogy a homokórához az üvegfúvást már ismerni kellett. A felső lefelé fordított kúp alakú tartályból egy alsó kú alakú tartályba pergett a homok. A női formák osztályozásánál is beférkőzött ám a homokóra jellegzetes alakja, és sokan emlékezhetnek Záray Márta - Vámosi János híres dalára: „Szeretném a homokórát megállítani…”

Advertisement

Tűzóra vagy gyertyaóra:

A középkor apátságaiban, kolostoraiban és zárkáiban világszerte gyertyákat, tömjénfüstölő pálcákat használtak, az éjszaka múlását mérték vele. Egy gyertyányi idő telt el, mondták. A tűz-illat óra pedig egy lazán sodrott, salétrom oldattal átitatott zsinór volt, melyen a parázs egyenletes sebességgel kúszott lefelé. A kúszás sebességét ismerve, csomókat kötöttek a zsinórra, és a csomókat különböző illatszerekbe áztatták. Ahogy a parázs a csomóhoz ért, az elpárolgó vagy égő illatszer jellegzetes szagot árasztott. A terjengő illat minden órára jellemző volt, s az illatról lehetett megtudni, hány óra van.

Advertisement

Atomóra:

Advertisement

A legpontosabb időmérőeszköz a millió évekig másodperces pontosságú atomóra, melyet más órák kalibrálására használnak. Az atomóra egyik változata a cézium-133 atom rezgési tulajdonságára épül, s 1967 óta a SI mértékegységrendszer a másodpercet a 133Cs atom 9 192 631 770 rezgéseként határozza meg.

A mechanikus és elektromos órákról, mint korunk legelterjedtebb időmérő eszközeiről, azok kialakulásáról és néhány különleges óráról viszont a sorozat következő két részében lesz szó.

Advertisement

De addig is még egy fontos dolog:

Az idő SI-alapegysége az SI-másodperc. A másodperc hivatalos meghatározása a következő: A másodperc a cézium 133 atom alapállapotában a két hiperfinom szint közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusa. Nekem egy másodperc inkább egy gyors csók, egy pillantás, egy megtorpanásnyi idő, amikor pont nem lépsz le pirosnál a járdáról, egy gondolatsor, egy szívdobbanás…

Advertisement

 

Share This Story